Matolcsy: Még idén gyors visszapattanás jöhet a gazdaságban
2020. június 18. 14:33
A harmadik negyedévtől gyors visszapattanás jöhet a gazdaságban, aminek a kulcseleme a beruházások növelése lesz – mondta Matolcsy György a Makronómnak adott interjúban, amely az eheti Mandiner hetilapban olvasható. A jegybankelnököt új könyve kapcsán geopolitikai folyamatokról is kérdeztük.
A teljes interjú a Mandiner hetilapban, előfizetéssel pedig itt is olvasható.
Az euró bukása
„A közös valuta sem makrogazdasági, sem geopolitikai értelemben nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Bármennyire bíztak is benne az alapító atyák, nem tudott a dollár igazi kihívójává válni” – mondta a jegybankelnök, hozzátéve, hogy a 20. század második felében közös valuta nélkül tudott sikeres lenni Európa, most viszont csak halvány árnyéka önmagának, az övezeti tagállamok pedig sokkal jobban teljesítettek, amíg az euró nem létezett.
„Az eurót nem a földrész újjáépítésére, hanem az európai álom beteljesítésére hozták létre” – húzta alá Matolcsy György.
Kétpólusú világrend lehet az új aranykor
„Az amerikai birodalom – vezető szerepét megőrizendő – folyamatos pénzügyi háborúkat indított versenytársai ellen” – mondta a jegybank elnöke, aki szerint e régi-új hadviselés célja az eurózóna destabilizálása.
„Az amerikai birodalomnak nincs már többé szüksége az egyesült Európára, rivális globális valutára,
és minden eszközt bevet a vezető szerep megtartásáért.”
Matolcsy úgy látja, Európának fel kellene adnia az euróban megtestesülő világhatalmi törekvéseit Amerika és a dollár kihívójaként, így egy stabil amerikai-kínai világrend, egy új aranykor jöhet létre, a világ és benne Magyarország számára is – feltéve, hogy Magyarország képes célzottan fejleszteni a jövő technológiáit.
Stabil felzárkózás
„Az első negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyított 2,2 százalékos gazdasági növekedésünk továbbra is Európa élmezőnyébe tartozik, több mint 5 százalékponttal meghaladva az eurózóna átlagát” – értékelt a jegybankelnök, aki az interjúban kifejti, miért tudjuk erős alapokra építeni a hazai válságkezelést.
„Változatlanul úgy gondoljuk, hogy a harmadik negyedévtől gyors visszapattanás jöhet a gazdaságban. Ennek kulcseleme és legfontosabb feltétele a beruházások növelése lesz. A kormányzati beruházások felpörgetése épp kereslethiányos gazdasági környezetben tud gyorsan új munkahelyeket és erős tovagyűrűző pozitív hatásokat generálni. Emellett a már említett jegybanki programok is várhatóan a harmadik negyedévre váltanak magasabb fokozatra, ezzel segítve a vállalati beruházásokat, miközben aktív gazdaságdiplomáciánknak köszönhetően új külföldi működőtőke-befektetésekre is számíthatunk. Az év végéhez közeledve az exportra értékesítő ipari ágazatok termelése is fokozatosan helyreáll majd.
Összességében úgy látom, gyorsabb lehet a talpra állás, mint jelenleg sokan gondolják.
Amennyiben így lesz, egy szerény növekedés még az idei évben is elérhető” – értékelte a magyar gazdaság kilátásait Matolcsy György.
(Fotó: Földházi Árpád)
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Jelentős élelmiszerár-emelkedést okozhat az az uniós javaslat, amely súlyos vámokkal és adókkal lehetetlenítené el az orosz műtrágya behozatalát. A függőség csökkentése alapvetően nem lenne probléma, ha az EU önellátó lenne, de erre egyelőre nincs remény.
Az ikonikus épület megújulása mellett egy értékközpontú oktatási és közösségi tér jön létre a jövő nemzedéke számára, amely nyitva áll a város lakói előtt is – közölte az intézmény helyi képviseletének vezetője.
Túlságosan is óvatosak a cégek, nem mernek beruházni, ezért is kellett közbelépnie a kormányzatnak és elindítania több ösztönző programot. Ezeknek pedig már most látszik a hatása .
Öntötte a támogatást az elmúlt másfél évben a lengyel gazdaságba az Európai Unió vezetése, még az elzárt csapokat is megnyitották, hogy a számukra szimpatikus Donald Tusk erőit segítsék. Az eredmény viszont finoman szólva sem sült el jól.
A patrióták előre fognak törni, noha erővel próbálják visszatartani őket – mondja Ben Shapiro. A CPAC Hungaryre látogató konzervatív amerikai politikai kommentátorral Orbán Viktorról, az orosz–ukrán háborúról és Donald Trump politikájáról is beszélgettünk.
Mit gondol az európai társadalom az unió teljesítményéről? Szükség van-e a tagországok szerint Ukrajna csatlakozására? Milyen megélhetési kihívásokkal szembesül a lakosság? Íme az Európa Projekt vizsgálat eredményei.
p
0
0
0
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 165 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Elég néhány napot eltölteni Romániában. Pl. Óromániában. A valósággal szembesülni, döbbenetes. Középkori állapotok, szekerező. kordézó nyomorúság, infrastruktúra totális hiánya...
A HVG, Index és szennylap-klónjaik, mindig ugyanezzel az aljassággal jönnek: "Még Románia is lehagyott minket!"
A HVG megint egy ordas hazugsággal hívja fel magára a figyelmet.
Azt az álhírt terjesztik, hogy a magyar életszínvonal már gyengébb, mint a román. De ha cáfolni próbálod, akkor letiltanak.
És akkor mi az igazság:
Ez butaság. Az életszínvonalat a fogyasztással azonosítani nem lehet, mert ahol magasabb az életszínvonal, ott nem többet fogyasztanak. Látszatra ott fogyasztanak többet, ahol magasak az árak.
Az életszínvonal egyetlen korrekt mérőszáma a megtakarítás aránya a jövedelemből.
Ahol a jövedelem átlagos 50%-át takarítja meg a lakosság, ott kétszer olyan magas az életszínvonal, mint ahol ez a szám csak 25%.
Tehát a címben megfogalmazott állítás nem valós. Sőt, éppen az ellenkezője igaz.
Ma sokkal többet takarítanak meg az emberek, mint 10-15 évvel ezelőtt.
Ha csak az államkincstár kötvényeibe befektetett hatalmas összegeket vesszük alapul, már akkor is szembetűnő a növekedés. De a bankoknál ugyan ez a helyzet.